Te áldott, hőn óhajtott élet, emberi látomása szememnek!
Reszket szívem, terhed súlyától. Mire vársz?
Bennem erényt, bűnt sokat találsz,
De azt sose, mit emberek keresnek.
*
Te átkozott, sötétség kútja, emberi pokol, kit taszít a föld!
Hamar tisztítsd meg szivemet, mi halni fél,
Hozd vissza, mit az idő törölt,
Hozd vissza, míg élek és lelkem zenél!
Te elfeledett öröm, kit kővel összetör Kegyetlenség ura,
Maradj meg énnekem, maradj énbennem még,
Kibe tört enyészet vas-foga,
Kiben őrület lángja izzik és ég!
Maradj meg nekünk még, s el ne feledd csillagfényű, sajgó dalunk,
Mivel hívjuk az áldott reményt és szépet,
Míg a halál ellen harcolunk,
S felejtjük az utolsó igéket!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások