Te áldott, hőn óhajtott élet, emberi látomása szememnek!
Reszket szívem, terhed súlyától. Mire vársz?
Bennem erényt, bűnt sokat találsz,
De azt sose, mit emberek keresnek.
*
Te átkozott, sötétség kútja, emberi pokol, kit taszít a föld!
Hamar tisztítsd meg szivemet, mi halni fél,
Hozd vissza, mit az idő törölt,
Hozd vissza, míg élek és lelkem zenél!
Te elfeledett öröm, kit kővel összetör Kegyetlenség ura,
Maradj meg énnekem, maradj énbennem még,
Kibe tört enyészet vas-foga,
Kiben őrület lángja izzik és ég!
Maradj meg nekünk még, s el ne feledd csillagfényű, sajgó dalunk,
Mivel hívjuk az áldott reményt és szépet,
Míg a halál ellen harcolunk,
S felejtjük az utolsó igéket!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
2025-06-13
|
Horror
A fiúk merevedése és a lányok nedvesedése jelezte, hogy a kezdeti sokk ellenére nincs ellenükre...
2025-06-12
|
Egyéb
Ez egy nem túl erotikus de számomra meghatározó story<br />
Építő kritikát elfogadok hogy...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások