Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
-
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
laci78: uhh :(
2026-02-07 16:14
Nyal: És közben véred a faszodat?
2026-02-05 10:03
Éva596: A kérdés jogos! De az adminisz...
2026-02-05 00:38
Éva596: Annyira nem, hogy a Könyvelőlá...
2026-02-05 00:34
jólélek: A másik korábbi, november végi...
2026-02-04 00:06
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Minden, ami egykor Ő volt

Minden érintésed, olyan
Mintha nem létezne számodra holnap,
Minden pillantásod, annyira szomorú,
S engem megöl a bú,
Hisz tudom, csak is az én hibám,
Hogy nem csókolhatom többet szád.
A karjaidban elaludni, újra, ez az álmom,
Mely most már tudom, nem valóraváltható.
A könnyeim tisztára mossák emlékeimet,
De szemeid, s mosolyod soha nem tűnik el.
Minden csókod maga volt a mennyország,
S most csak a pokol maradt, semmi más.

Télen történt a legszebb dolog, ami csak lehet,
Hisz kit szerettem, viszont szeretett.
Beszéltem, s az érzések csak kavarogtak bennem,
Nem tudtam hogyan mondjam el neki, hogy ő az, kit igazán szeretek.

Másnap fura volt, mintha nem ismert volna,
De a délután olyan volt, mint egy csoda.
Nem kaptam csókot, csak öleléseket,
De azokból rengeteget, melytől boldogabb voltam, mint bármely ember.

Minden érintésed, olyan
Mintha nem létezne számodra holnap,
Minden pillantásod, annyira szomorú,
S engem megöl a bú,
Hisz tudom, az én hibám,
Hogy nem csókolhatom többet szád.
A karjaidban elaludni, újra, ez az álmom,
Mely most már tudom, nem valóraváltható.
A könnyeim tisztára mossák emlékeimet,
De szemeid, s mosolyod soha nem tűnik el.
Minden csókod maga volt a mennyország,
S most csak a pokol maradt, semmi más.

Ahogy visszaemlékszem, csak hullanak a könnyeim,
Sírok, de nevetek is, ha mosolyod előttem megjelenik.
Hibáztam egy óriásit, melyen változtatni már nem tudok,
Mindent megbántam, bár már túl késő volt.

Sértegettem, mikor szüksége volt rám,
De mégis szeretett, úgy, ahogy senki más.
Lassan három hónapja, hogy szenvedek miatta,
De ő azt mondja már semmit nem érez irántam.

Minden érintésed, olyan
Mintha nem létezne számodra holnap,
Minden pillantásod, annyira szomorú,
S engem megöl a bú,
Hisz tudom, az én hibám,
Hogy nem csókolhatom többet szád.
A karjaidban elaludni, újra, ez az álmom,
Mely most már tudom, nem valóraváltható.
A könnyeim tisztára mossák emlékeimet,
De szemeid, s mosolyod soha nem tűnik el.
Minden csókod maga volt a mennyország,
S most csak a pokol maradt, semmi más.

Nem tudom, hogy hol vagy,
Nem tudom, hogy mit érzel igazából irántam,
De azt tudom, hogy hiányzol,
Bár muszáj elengednem téged, most.
Azt viszont tudnod kell,
Hogy nálad jobban senkit sem SZERETTEM(...)...
Hasonló versek
2886
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
2616
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: