Én elengedlek, menj, ha menned kell,
úgysem szeretsz már, hát kár lenne
értünk együtt. Csak könnyes szemekkel
kutatnám, ami már rég nincs benne
egyetlen pillantásodban sem,
vagy remegő-reszkető kezekkel
várnám, hogy megsímíts,
mikor nem kívánod az érintésem,
és tűrném, hogy némán csitíts,
hogy ne sírjak, ne fájjon, ne kérjem
az érzést, mi belőled már kiveszett,
s én csak várnám, hogy egyszer visszatérjen
az a régi láz, az az eszeveszett
szerelem, amit te sosem éreztél,
csak én hittem, hogy létezett.
Így kár lenne értünk együtt,
nem látnál, csak könnyes szemeket,
s ha úgysem szeretsz már,
hát induljunk, mostmár menjünk.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?