Még egy pillanatra

Már nem érintesz meg ha mellettem elmész
Már nem gyönyörködsz bennem, mint rózsában a kertész
Már látom feledted a bíbor éjszakákat
Már nem keresel kezeddel a hajnali homályban

Már nem lesed szavam s lágy csókom nem kéred
Már nem vétkezel utcán, nem vonaglasz a kéjben
Már rég nem hozod kedvenc, bódító borom
Már rég nem ölelsz úgy, ahogy azt akarom

Már a távolt nézed a vállam felett érzem
Már tudom másra gondolsz ha az ablakon kinézel
Már nem súgod fülembe, mint régen, hogy szeretsz
Már nem futsz ha meglátsz, csak lehajtod fejed

Mit mondjak? Ha érzem, lassan itt a vége
Mikor csendben száll a bánat a nyáresti éjben
Menj hát, elengedlek, nem tarthatlak vissza
De zárj még a karodba még egy pillanatra