Elvágyom e világból
Elvágyom innen hol minden, árt
S ahol nincs ki, ébreszt a rossz álomból
Megvéd, átölel, kedvességgel vár.
Úgy érzem nincs itt helyem.
Nincs hely hol lennem, kell.
Csak az ábrándok és vágyak
Homályos messzi tájak.
Oly helyek mik a világban nincsenek
Melyeknek a létezése csak bennem lehet.
Az én fejemben képzeletem útjain
Hol a folyók kanyarognak az élet vágyain.
Minden oly távoli, homályos köd fedi,
Ember az meg nem lelheti,
Csak az, kinek szíve oly, mint az enyém
Nem találja helyét az élet tengerén.
De vigyázz, ha mégis útra kélsz
Mert mindig ébren van a veszély.
Ha kétségek ébrednek utad során
A helyes irányt nem leled meg soha tán…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Hozzászólások