A minap, elgondolkozva a buszon ülve,
A te arcodat láttam meg, a többi arc közül kitűnve.
Olyannyira meglepődtem,
Hogy ültömből majd leestem,
És hátranézve akaratlanul is a te arcodat kerestem.
Nem kellett keresni téged,
Megtaláltál,
És nemtom’ miért, de vigyorogtál.
Aztán én is visszamosolyogtam hirtelen,
Gunyorosan visszanéztem,
Aztán, hogy nehogy azt hidd, hogy belemegyek a szemezésbe, elfordítottam a fejem.
Bár, elég nehezen.
Mit gondolhattál akkor,
Nem tudom,
Talán még szemezni akartál, és azt hitted, hogy alig várom?
Nagy nagy harccal,
Már-már tiszta lappal,
Rád gondolok éjjel nappal.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?