Hogy más vesztesége ilyen gyönyörű lehet
Az ablakon át nézem a hulló leveleket.
Párokban potyognak, a bogas ágak között
Sárgára festett az ősz, mikor beköltözött.
De a szomszédok, a lombok, nem örülnek neki,
Menekülne mind, amint csak teheti.
Összehangolt, lassú levéltánc sziluett
Maga mögött hagyja a nyárvégi meleget.
De a szél máris unja, mérgesen integet
Azt mondja: gyorsabban, láttam már eleget!
Igenis susogják, ugrik a kis sereg
Föntről a gazdájuk, merengve néz rájuk,
Ahogy leérve az avar puhán meghempereg.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?