A fürdőszobában meztelenül
A szemem már vörös
Lelkem száguld esztelenül
Arcomon lefolyt egy könny.
Szaporodnak könnyeim,
Mint patkányok a csatornában.
Így már elhiszed te is
Ez a világom, hazugságban.
Nem tudom még, milyen érzés,
Mikor tehetetlen vagy
Betépve ülsz a parkban vagy wécén,
S úgy érzed, hogy szárnyalsz.
Tenni semmit nem lehet már
Érzem, senki sem segíthet,
Sötétben gyúló fénnyaláb,
Ezt jelentenéd te nekem.
Te lennél, ki felszabadít,
Elránt, megment a sok gondtól.
De képzeletben megkeserít
Agyma elszáll a gondolattól.
Lelkem száll a Pokol felé
Mint cigiből hamu a földre
Ellenem van mndenki, és
Elegem van, érzem vége.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?