Közönyösen bámulsz ki ablakodon,
Nézed a csillogó víz nyomát az aszfalton,
Nem, nem az eső esett,
A közöny mi könnyezett.
Ígért neked boldog napokat,
Napot, holdat és csillagokat,
Boldog éjszakákat és nappalokat
De mit adott?! semmi volt az..
Ölelted volna boldogan,
Szeretted volna nagyon,
De már nem hiszel benne,
A közöny mi helyét átvette.
Már nem érdekel, hogy a nap
Nélküle kel fel, vagy vele,
Hisz bár nincs veled,
Mégsem magányos az este.
Néha egy közömbös gondolatot
Küldsz felé, közönyösen,
De már nem várod válaszát,
Nem érdekel; mi van vele,
Csak a közöny könnyei ömlenek
Szíveden át, a végtelenbe
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
kaliban:
Reméljük, hamar jön majd a fol...
2025-03-17 22:00
Materdoloroza:
Nagyon megörültem, amikor megl...
2025-03-17 21:21
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-17 00:00:00
|
Szerelmes
1 Év amíg rád vártam,
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
1 Hónap mire rádtaláltam,
1 Hét még igazán szenvedtem,
1 Nap mikor csak a szavakat kerestem...
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Hozzászólások
gratulálok, csak igy tovább!
Az utolsó verszak felteszi a koronát az egészre.
Leticia
Örülök, hogy nem mentél el a vers mellett "közönyösen :innocent: