Óh, ha összegyűjteném, mindazt, mit más magából kiad,
Odaadnám a tengereknek, mindet, áradjanak míg szabad!
Ha nem tudok, ha kéne, arra gondolok,
Bárcsak csörgedeznének szemgödreimben megbúvó patakok!
Az emberek fejéről levenném a sok bánatot,
Gyerünk, emberek, csak sírjatok! Sírjatok, ha már én nem tudok!
Áztatnám a földet! Tápanyagot adva a sok fűnek, fának, zöldnek,
Sós a szemem! Száraz! Néha felhigítanám!
Nem tudom... Nem most... Valamikor menni fog talán...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?