Elvesztettem világom...
Idegen föld sarába lépett lábom
Kolombuszi örömmel fogadtam, bátran
De gonosz lelkek letörték szarvam
A sűrűben egyre beljebb tapostam
Halott jóság sikolt a távolban
A kiutat elzárja a sűrű bozót
Kétségbeesve Körbe-körbe futkosok
Szép világom csak szivemben él
Életem már végképp nem remél
Sorvadozva nyúlik felém a jóság
Szivemet terheli a véradósság
Első áldozatom nyúl felém
Kíméletért szól, remél
Pogány népek állnak körben
Lendül a bot a kézben...
Vak szemem a távolba mered
Sikolyom az égig terjed
Mosódott sziluettek hívnak a fényre
De én csak állok az üres sötétségben
Lelkembe, mint méhfullánkok fúródnak a szavak;
Ki vagy, Mi vagy keringenek halkan.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?