Gitár pendül, ének zendül,
Zenebona felharsan,
De egy lélek – attól félek –
Nem hall semmit tartósan.
Ez az ember – mint december,
Fagyos, hideg – én vagyok,
Fülem süket, szívem lüktet,
Érted, Mira, apadok.
Olvaszd fel a kezeddel a
Jéggé dermedt szívemet,
S boldogságom megtalálom,
Mert érzem a szerelmed.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-02-06
|
Egyéb
Szomjas az éj, mint torkos vadak,<br />
patakhoz járulva megrontanak.<br />
Mély, puha árnyék,...
2025-01-30
|
Horror
Horror sci-fi elemekkel.Sokan írtak már előttem nanorobotokról de tudtommal idáig még senki...
2025-01-27
|
Novella
Lia nem éppen a legrátermettebb katona ám amikor hazájának szüksége lesz rá nem hagyja cserben...
2025-01-24
|
Novella
Romantikus Bl történet, ami Valentin napra íródott egy éve. 18+ nincs benne. <br />
2025-01-23
|
Novella
És íme egy olyan történet amiről elsőre azt hittem,<br />
( mint általában mindenről ami a...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Örömmel várom a kritikákat és a hozzászólásokat, mindenkinek válaszolok!
Üdv, Barranquilla