A Köd tanyázik mindenütt,
a vele cammogó Fagy fejbe üt:
szétfoszlik a világ a szemem előtt,
csak cafatok maradnak, minden döglött.
Vihognak a kutyák körös-körül,
a hiéna meg táncra penderül.
Forog velem az egész világ,
elájulok, de folytatódik tovább:
Nyihognak, vonítanak és üvöltenek,
de végre magamra hagynak engemet.
Pár hang még a távolból felfeslik,
ám hatalmas sörényem figyelembe nem veszik.
Egy halk muzsika óvatosan ébresztget.
Valamennyi porcikám reszket…
Fölocsúdva látom, a Köd szedi sátorfáját:
s én megköszönöm neki, hogy nem hirtelen rántja le rólam ruháját.
Győr-Tatabánya, 2002. november 29.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
Hozzászólások