Úgy fájsz, mint a Holdnak a pirkadat.
Szívem megkeményedett és nem enged soha.
Más vagy már mint aminek megláttalak,
Arcod, szemed ürességet mutat.
Nem hiszek a meleg szavaknak,
Mert tudom, mind hamisak.
Ne érdekeljen, ne is nézz vissza,
Nem akarom hogy hulló könnyeimet lássad.
Óvtam szívemet a fájdalomtól.
Óvtam lelkemet a csalódástól,
Mégis összetörtem, de megérte,
Legalább megtudtam ki is vagy te.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások
Jött az első sor
"Úgy fájsz, mint a Holdnak a pirkadat."
...és felsóhajtottam: Végre egy igazi költői kép. Aztán úgy törted össze a várakozásom, mint a gyerek a törökmézet.
A végére megint hoztál egy nagyon szép gndolatsort, de amit közben műveltél inkább nem minősítem.
olvastam már Tőled sokkal jobbat is. :frowning:
Szeretlek olvasni, és veled fáj nekem is, bár nem ugyanaz.