Puszta táj
lerobbant vak homály,
Kéjelgő napsugár.
Szemedbe vág,
füledbe tép,
Egy halott jégvilág.
Tűz ápolta kertek alatt,
Jeges csermely vize zúg,
Megáll, megdermed mind,
Kit szíve idehúz.
Rég várt estét
köszönt megint
A sűrűsödő félhomály.
Két kezem közt
ismét pislant,
Két álmos lángbogár.
Fáklyát gyorsan
Míg meg nem égek.
Kiálltok búsan,
Odakint.
Nem hallja más,
csak ég, föld, mező...
Jégvilág vár odakint.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-24
|
Novella
Egy balulsikerült kapcsolatfelvétel elgondolkodtató története.
2024-11-23
|
Novella
Egy fiatal férfi randevúra hívja az ismert színésznőt.
2024-11-22
|
Novella
Ebben a rövid történetben egy idős bácsi jelenik meg a kertvárosi kis kocsma ajtajában kutyájával....
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?