C’est la vie – az élet játszik csak velünk?
Vagy a néptelen puszta peronon való várakozás?
Érkező kedvesség – induló pusztulás?
Az óránk ketyeg a sötétben, mögöttünk állnak,
harc nélkül adják meg magukat, messze tűntek az álmok,
messzetűnő pillanatnyi percek, csak ránk várnak.
Kést rántott a nyár, a jövőnk tovarobbant,
úgy lesz minden, mint csúcsforgalomban,
foghegyről beszélt velem, játszik a félelem.
Hangok nélkül mozdultak, a sötétbe együtt vonultak,
Mátyás fekete seregei ellen. Félelem szívükben.
Arcukhoz arcuk ért, szerették egymást a hajnalért.
Ha százszor születnénk, akkor másképp lenne minden?
Ha százszor születne, boldogabb a Nincsen?
Ha százszor születnék, féltenék mindennap.
Elbujdosott magányos, ki csak saját vesztét látja,
menekülne, ha tudna – messzi-máskori tájra,
fájdalmát nem zsebkendőjébe köpné.
Tellenek perceink, meg vannak számlálva,
Érzéketlenség mögé bújtatva, meg sose állva,
Csak zuhogó záporunkban egyedül vagyok.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?