Sétálok a sűrű erdőben,
Mellettem az élet.
Hosszúhajú fák alatt
Bátran mendegélek.
Az erdő szélén, a város mellett,
Az emberekhez közel
Haldokló karácsonyfa
A szemével ölel.
A fenyőfát nézem döbbenten:
Korcs gyökerét, levelét.
Toboza, színe nincsen,
Árván zárja le szemét.
Nehéz, buta súlyokkal testén
Tehetetlenül sírdogál.
Könnye, hosszan, csendben,
Magányosan csordogál.
A karácsony sem ünnep már
Mostanára.
Hiába együtt a család,
Ha ez az ára.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A szeretet ünnepe!
Mikor nem szabad szomorkodni,
s haragudni...
Mikor nem szabad szomorkodni,
s haragudni...
A tyúk tojja nem a nyuszi,
sok ember ezt el sem hiszi.
Húsvétra díszítik,
szép pirosra kifestik...
sok ember ezt el sem hiszi.
Húsvétra díszítik,
szép pirosra kifestik...
Hozzászólások