Hajnal

Ezernyi csillag ragyog
Kék ég bársonyán,
Sötét éjszakákon
Halvány reménysugár,

Lassan múlnak a percek,
Lassan közelg a fény,
Éber vággyal várom,
Hajnalt sóvárgok én.

Édes fájdalom gyúl
Az éj sötét egén,
S izzó láva indul,
Hömpölyög felém,

Vörös tűzzel ébred
A hajnali nap,
Sárga sugár hűti
Égő vágyamat.

Eljött hát a fény,
Elűzte az éjt,
De sóvár ajkam titkát,
Örökre őrzöm én.

Ne tudja senki más,
Hogy Téged szerettelek,
Hogy minden éjszakán
Úgy vártam jöttödet.

Ne tudja senki más,
Hogy hiába vártalak,
Csekély a gyógyulás,
Csak fényben él, s Általad.

Jő az újabb alkony,
Jön egy újabb éj,
S a vágytól izzó poklon
Nincs, csak holt remény.