Ha a szél, minden érte hullajtott könnyem elfújná,
s ha a szellő nem az ő nevét suttogná.
Ha nem látnám őt a víztükrében,
s ha nem érezném szerelmét a nap fényében.
Ha nem tudnám, hogy mindig vigyáz rám,
s ha nem érezném, hogy odabújik hozzám minden éjszakán.
Ha nem érezném csókját mikor szemem könnyezik,
s ha nem melengetné lelkem mikor az darabokra szétesik.
Ha nem tudnám, hogy kezem fogja mikor félek,
s hogy velem van ha úgyérzem összetörtem végleg.
Ha nem tudnám, hogy ez a szó az hogy szerelem,
örök reménytelenség lenne az én végzetem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Ezer seb, mi ezerszer kifakadt,
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Ezer szó, mi ezerszer elmaradt.
Múló idő és múló fájdalom...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Hozzászólások