Ha majd a tegnapra hullnak a ma homokszemei,
Ha majd felszáradnak a bánat könnyei,
Ha majd minden tévedésem emlékképpé fakul,
Ha majd a bennem lüktető kín elcsitul,
Ha majd meghallom egy hangya sikoltását,
Ha majd észreveszem a mások fájdalmát,
Ha majd felismerem egy hópihe szépségét,
Ha majd megcsodálom a lemenő nap fényét,
Ha majd újra élvezem a nyár ezernyi illatát,
Ha majd magaménak érzem egy gyermek mosolyát,
Akkor tudni fogom, még nem vagyok halott,
Még hiába jönnek értem az angyalok.
Hogy a szeretet melegétől felenged jég szívem,
S hogy az élet szép lehet – újra elhiszem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
2026-02-26
|
Történetek
Eredeti történet: CFNM oder Nackt im Damenclub .... Szerző: caliban66 .... Literotica; 2023...
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
Köszönöm a hozzászólásodat. De nem biztos, hogy nincs érzéked semmihez csak esetleg még nem jött elő. Én kb két hónapja kezdtem el írni. Addig egy nyamvadt verssort sem írtam soha. S akkor éreztem valamiféle késztetést, hogy megpróbáljam. Azóta próbálkozom:) jól esik kiadni magamból. S külön öröm, ha egy- egy gondolat megértésre talál.:)