Ha majd a tegnapra hullnak a ma homokszemei,
Ha majd felszáradnak a bánat könnyei,
Ha majd minden tévedésem emlékképpé fakul,
Ha majd a bennem lüktető kín elcsitul,
Ha majd meghallom egy hangya sikoltását,
Ha majd észreveszem a mások fájdalmát,
Ha majd felismerem egy hópihe szépségét,
Ha majd megcsodálom a lemenő nap fényét,
Ha majd újra élvezem a nyár ezernyi illatát,
Ha majd magaménak érzem egy gyermek mosolyát,
Akkor tudni fogom, még nem vagyok halott,
Még hiába jönnek értem az angyalok.
Hogy a szeretet melegétől felenged jég szívem,
S hogy az élet szép lehet – újra elhiszem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-12-22
|
Fantasy
Yukiko újabb lendülettel tért ki a lény egyik csápja elől, amely hangos csattanással vágódott...
2024-12-20
|
Merengő
<br />
Melani kibontotta a szőke, hosszú, hullámos haját és ellökte magát. Repült, mivel...
2024-12-11
|
Történetek
Szét húzta a combjaim... csókra nyújtottam a szám, várva hogy belép a combjaim közé és megcsókol. Helyette...
2024-12-05
|
Regény
Csabi és Amália története egy szomorú, de mélyen érzelmes szerelem. Csabi, a kemény és magabiztos...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Köszönöm a hozzászólásodat. De nem biztos, hogy nincs érzéked semmihez csak esetleg még nem jött elő. Én kb két hónapja kezdtem el írni. Addig egy nyamvadt verssort sem írtam soha. S akkor éreztem valamiféle késztetést, hogy megpróbáljam. Azóta próbálkozom:) jól esik kiadni magamból. S külön öröm, ha egy- egy gondolat megértésre talál.:)