Messze az óra, hogy elmondtam, mit akartam elérni,
messze, hogy átadjam, hogy a tűzforró sivatagban
szénné kárhoz; délibe bábot vinni a sárgás
porhomokon, hogy a tűző nap letakarja a gémes
kútnak a rúdját. Pusztai fénybe se öntik a lisztet,
északi emberek őrzik az alvó csorda hatalmát.
Tengeri kínokon át is vitte az éjjeli órát,
azt, amelyikkel örökre lefedte a kínzó álmot;
szikra a tűzből pajzsot emelvén látta, hogy ömlik
bíbor a fényre. Elillan a rossz emlék, mert félti a percet,
azt, mikor elhitték, hogy a nap sugarának a lelke.
Kérdezik ők is, hogy lehet azt kiötölni, mit éppen
látni nem érdemes. Onnan csillag az erdei szempár,
részeges álmok elillantak, keleten, nyugaton nem
látni a zöldes négert, mert felakasztja magát...
/Forró órák hexametert én lázasan írtam./
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások