Forró nyári éjszakán, egy holdvilágos éjjel, őrt állt egy katona csillogó szemekkel! Állt magában csendesen, kesereg, éppen ma kaptt egy szomorú levelet! Kedvesétől jött a levél, kit ő jobban szeret mindenkinél. Mégis arra kéri őt a levélben:zárja ki a szívéből örök életére!
- Katona vagy, így szomorú az élet, egyetlen ok, hogy nem szeretlek téged!
Elővett egy képet, még sokáig nézte, egyszer csak fegyver durrant kezében!
Rohant ki az őrség fegyvert szegezve, egyszer csak megbotlanak barátjuk testében.
Meg kell ezt üzenni, drága jó anyjának, jöjjön temetésére katona fiának!
És hogy meglátta halott fiát, kit olyan fiatalon rabolt el a halál, átölelte kihült fia tetemét, s erős zokogás rázta meg a szívét! Szerette ő fiát mindennél jobban, de fiának szíve többé már nem dobban!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások