Múlnak az évek, öregszik a világ
Elfut az élet, hiába várjuk a csodát
Elfogy minden, a fiatalság, s az erő
Öregkor illatát hozza felénk a szellő
Lassan peregve múlik az idő
Csalfán mutatva, nincs még késő
Aztán, ha visszatekint a fáradt utazó
Úgy érzi most indult, az út mégis fárasztó
Egyre jobban sietne, még oly keveset élt
Szidva magát, hogy mindentől félt
Érzi már, mindenről lemarad
Nem éri el, mit az élettől akar
Most már fogadkozik, ha újra kezdené
Másként tenne, az éltet sem féltené
Nem sopánkodna, nem várná a tavaszt
Felejtené a bút, nem ismerné a panaszt
De jól tudja az életet egyszer éli meg
S mindent veszít, ki életben csak remeg
Sajnos az ember akkorra lesz okos
Mire élete filmjét lepergeti a sors
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások