Régi idők szele ne érintse arcodat,
s mint húsba vágó karcolat
ne raboljon több percet soha.
Elveszett lét ez. Mostoha.
Kiszáradt folyók a könnyek,
ahogy sápadt bőrödre szőnek
emlékből gyilkos hálót.
S Istennek hívják a feltalálót.
Mert van világ. De minek?
Van szerelem. De kinek?
Misztikus tévedés az élet,
melyen átsétál vacogva a lélek.
Csak egy a törvény: feledni, feledni...
túl sokáig sohasem szeretni.
Dobd el messzire a régi időket.
Simítsd ki a borzolt redőket
a megtépett időn.
Most csend van, s midőn
aludni térnek a reszkető árnyak,
rád új korok, s világok várnak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Szia, Zsófi, Anna vagyok segít...
2025-07-01 00:04
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Hozzászólások
Fejlődsz mint a sátorban nevelt paradicsom bokor.
:flushed:
:blush: :blush: