Valamikor réges-régen,
A ködös messzeségben.
Élt a vad, a szőrnyűség,
Nem volt benne emberség.
Kit látott mindíg felfalt,
Körötte minden kihalt.
Midőn szűzlányok vérét itta,
Úgy szemükben magát látta.
A gyilkolás egyszer abba maradt,
A seb begyógyult az idők alatt.
Feledésben van a rém,
De ha vért lát újra él.
Ha vért lát, emlékszik rá,
Mit nem tett, de vágyik rá.
E rém most újra így érez,
Hát ismét gyilkolni kezd.
Mikor lesz vége e haláloknak,
Feledni akarom e szőrnyű gondokat.
De a rém nem hadja, nem ér véget,
Míly keserűség, mi most engem éget.
Vadásznak rá, és lőnek ha látják,
Ám ölni fog míg el nem találják.
Hiába keresik nem jön elő,
Bennem vár, hogy kitőrjön Ő.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások
köszönöm!