Fel sem tudom fogni, miért bántottál engem,
Álmodtam vagy valóság? Romokban a lelkem.
Játék volt minden, amit éreztettél velem?
Darabokban hever most előtted a szívem.
Azon, amit írtál, nem tudtam nevetni,
Leesett az állam, elkezdtem remegni.
Mit tettem, amivel ezt érdemeltem?
Azt hittem, tisztelsz azért, ami lettem.
Tönkretetted érzéseim egy pillanat alatt,
Okoztál annyi sebet, ami meg is maradt.
Köszönöm neked, hogy ennyire semmibe vettél,
Ontottad ellenszenved, és levegőnek néztél.
Zúg a testem, fejemben minden szavad,
Tépi szüntelenül az áttörhető falat.
Álom volt ez csupán, melyben meg én láttalak s
Lehet, hogy te nem is vagy, mert már régen nem láttalak.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-11 00:00:00
|
Versek
Idd tekintetét napestig,
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
idd e mély gyönyört, ha enyhít,
képétől forrj, összefagyj.
Nincs kinek jobb sorsa volna;
s örömöd mégis nagyobb, ha
kedvesedtől...
Hozzászólások