Esett a hó, betakarta szívem,
Elfagyott kezekkel kutatok utána.
Áttetsző könnyeim folyása
Követi nyomait, rendületlen.
Halott a táj, és hallgatnak a fák,
Belefagyott a földbe az égi mosoly.
Megrágta lelkem az idő-moly,
És elhajoltak a szép ibolyák.
Kopár vagyok belül, és hallgatag,
Zakatol bénult agyam a sínek felett,
S a világ, mely kacag, kerek,
Haldoklik az aranyló nap alatt.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-16 00:00:00
|
Egyéb
Ha elveszítettél valakit
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
anélkül, hogy megszerezted,
örülj annak,
hogy szerethetted...
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
Szentkirályi Katinka ·
szép lett, csak ne érteném ennyire :flushed: