Parkban én vagyok a kavics, melybe mindenki belerúg,
Réten én vagyok a fű, melyet mindenki letapos.
Utcán én vagyok a jelzőlámpa, melyet senki sem vesz figyelembe!
Éjszakában én vagyok a nap, mely már nem ragyog semmit sem be!
Nappal én vagyok a hold, mi kezdi visszahúzni magát,
Vagy egy csillag, melynek fényét nappal nem látják!
Testemben van egy láng, mi nemsokára kialszik örökre,
Ez a láng nem más, mint az élet kis jelképe!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
Éva596:
Kedves kivancsigi13! Nagyon...
2024-09-25 13:23
kivancsigi13:
Ma jó napom van. Nem rég olvas...
2024-09-24 22:53
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Bízd a végzetre mindened,
mert a léleknek...
mert a léleknek...
Beküldte: Anonymous ,
2001-09-16 00:00:00
|
Versek
Benyitottam a hálóba és a következő kép tárult elém: feleségem hanyatt fekszik, lábait szétrakja és a szomszéd Zsuzsa feleségem lábai között van négykézláb és nyalja feleségem pináját. Zsuzsa...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?