A mélybe engedtem, szívem kulcsát,
S azt már a sötét pokol rejti,
Elrejtettem a sok tört darabját,
Mit többé nem talál meg senki.
Lelkem bilincseit levetettem,
Már nincs ami visszahúzzon a mélybe,
Az emlékeid örökre eltemettem,
S neved kiáltom a végtelenségbe.
Átkozom a sötét éjjeleket,
Mikor miattad könnyezet szemem,
Gyűlölöm szerelmes szívemet,
Mert te lettél a végzetem.
Nem tűrőm, hogy a fájdalom sebeket véssen,
Nem fogom szívem másnak odaadni,
Hogy ez többé meg ne történjen,
Örökre nálad fog maradni...
2007.02.08
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-23
|
Novella
Az életünk során rengeteg kapcsolatot hozunk létre és szakítunk meg. Ezek olyan utakra sodornak...
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
Friss hozzászólások
laci78:
huhh, igekötők rossz használat...
2024-09-26 16:00
Éva596:
Kedves kivancsigi13! Nagyon...
2024-09-25 13:23
kivancsigi13:
Ma jó napom van. Nem rég olvas...
2024-09-24 22:53
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...