Az idő s a tér nem választ el.
Lelkem ma ismét Téged ölel.
Könnyem hullik, fáj a magány,
Szívem egy régi ösvényt talál.
Elhagyott, sötét, bozontos.
Nem is látszik hogy fontos,
Édes, veszélyes volt egyszer.
Pedig ma is éles egy fegyver.
Megsebez újra, ha eltalál,
Még múló emlékként is fáj.
Miért őrzöm hát oly féltve?
Ez a szívem örök rejtélye.
De ha Te is így érzed néha
Az a lelkemet meggyógyítja.
S börtönbe zár újra meg újra
Kettőnk titkos, édes múltja.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-11-19
|
Novella
Édesanyja és unokabátyja szexualitásának egy kislányra gyakorolt hatása.
2024-11-18
|
Novella
Egy tanárnő igyekszik meggyőzni tanítványát, végül saját csapdájába esik.
2024-11-17
|
Novella
A helyszín Argentína.Miguel és párja Sofia életük versenyére készülnek.Vajon győzelmet vagy...
2024-11-11
|
Egyéb
Carlos mindent kézben tartott... amíg nem találkozott Angelinával…
2024-11-09
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Hozzászólások