Emberiség

A világ nem tökéletes, azt rég tudom,
De hogy ilyen rossz, elhinni nem akarom.
Pedig volt idő, mikor szép volt a föld,
S az ember hasztalan nem ölt.
Vadászott, halászott, gyüjtögetett,
Ám minden hiányt helyre tett.
Midőn békében éltek egymással,
Nem törődtek háborúskodással.

Eltelt az idő és fejlődött,
Majd élvezetből többször ölt.
S a földtől csak elvett,
De kölcsönt sosem térített.
Mára csak szenved az ember,
Kedvet is más kínjában nyer.
A világ nem tökéletes, ezt tudom rég,
És az oka csak Te vagy, Emberiség!