Egy tavaszi napon,
A fák suttogását hallom.
Azt susogják itt a vég,
S hogy írni nem fogok többé.
Az írás egy tehetség,
MI néhányunkban tűzként ég.
Az írás lehengerlő,
Mindent kifejező.
Az írás nekem úgy kell,
Mint narkós embernek
Házilag tekercselt hengere,
Mi nélkül elveszne.
Az embert hagyni kell kibontakozni,
S vágyait hagyni kell szárnyalni.
Az emberi lélek repítése
Addig érdekes,míg mi is szárnyalunk vele.
Aztán kinyitod a szemed
S mit látsz?
Az életed romokban áll.
Egy tavaszi napon,
A fák suttogását hallom.
Azt susogják itt a kezdet,
S hogy írni fogok míg csak élek.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Vad lárma vesz körül a világban.
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Bár küzdesz ellene szilárdan.
Ordítozó részegek vad szava,
Kettészakított, fáradt éjszaka,
Hajnalban elkezdett építkezés,
Szívet...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások