Egy tavaszi napon,
A fák suttogását hallom.
Azt susogják itt a vég,
S hogy írni nem fogok többé.
Az írás egy tehetség,
MI néhányunkban tűzként ég.
Az írás lehengerlő,
Mindent kifejező.
Az írás nekem úgy kell,
Mint narkós embernek
Házilag tekercselt hengere,
Mi nélkül elveszne.
Az embert hagyni kell kibontakozni,
S vágyait hagyni kell szárnyalni.
Az emberi lélek repítése
Addig érdekes,míg mi is szárnyalunk vele.
Aztán kinyitod a szemed
S mit látsz?
Az életed romokban áll.
Egy tavaszi napon,
A fák suttogását hallom.
Azt susogják itt a kezdet,
S hogy írni fogok míg csak élek.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-10
|
Merengő
Gini, a vörös, rövid hajú matektanárnő becsukta az osztálykönyvet, majd kinyitotta az ablakot....
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Egy szót se szólt ő,
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
csak kérdő testével közeledett,
mert nem tudta, hogy olyan kérdés a vágy,
melyre válasz soha sincsen,
lomb, amelynek ága nincsen,
föld, amelynek...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások