Eljött az ősz, vele a hideg,
Fagyos előszele közelgő télnek.
Lehullt falevelet kerget a szél,
Fülelj, mert suttogva beszél.
Fagyos talajt vaddisznó túrja,
Makkot keres, sáros az orra.
Üres réten őzek gyülekeznek,
Együtt vészelik át a zord telet.
Bokor mélyén nyuszi lapul,
Fogaival piros répát gyalul.
Bundája vastag, nem fázik,
A hidegben is vígan nótázik.
Rókának a tél nem kedvező,
Narancs színe hóban feltűnő.
Nincs mi rejtse ravaszságát,
Észre is veszi őt a zsákmány.
A fák kopárak, s csak állnak,
Már nincs levele a dús ágnak.
Rajtuk most varjak serege károg,
Hidegtől némelyik csak krákog.
Eljött az ősz, vele a hideg,
Fagyos előszele közelgő télnek.
Lassan múlik az élet, a nesz,
Minden kihalt, és kopár lesz.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-08-15
|
Horror
A Szibülla Könyve, egy ősi, görög írásokkal teli füzet nyitja meg a kaput a főhős múltjának...
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
2025-07-20
|
Fantasy
A fekete hosszú hajú nő felrakott egy fekete kávét és leült a konyhaasztal mellé. Az űrhajó...
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
D.S. ·
Tetszett, átbillentem a szavazatokat.
bakos1022 ·
Köszönöm :grinning: aranyos vagy :grinning:
szerenella ·
Gyerekvers, tetszett, gtatu! :innocent: :heart:
bakos1022 ·
Köszi :)
Marokfegyver ·
A "kihalt, kopár, zord..." nem teszi gyerekverssé. Két versszakot kihagynék belőle, mert úgy tűnik, mintha valami tervszámot kellene elérni (pedig nem mond újat), az ismétlődő szavakat jó lenne kicserélni, a rímeken kicsit csiszolgatni... de tetszett!
bakos1022 ·
Köszi :)