Már nem vagyok, aki voltam
egykor, nem tudom, hol van
álarcomon a fémkapocs,
hogy levessem súlyos maszkját
korlátaimnak, s miért tapos
önnön lábam önnön sorsomon?
Őrölt gondolatokkal osztozom
magányomon, némán kaparják a félelem
falát; már rég elénekeltem életem
dalát, de a zsűri megmondta:
mindez kevés volt. S én lepontozva
távoztam, mint esélyes, ki eltolta
egy egyszeri lottónyereményt. Ontotta
szememből sókönnyeit a csalódás...
Ó, de miért? Ez az élet, mindenki tudja:
sír, melyet a lopva surranó idő ás.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?