Elátkozom a csendet, ami körülvesz,
mióta elmentél, mióta hiába várlak.
Elátkozom a percet, mikor kimondtad, nem szeretsz,
és átkozom a fényt, a sötétséget, amiben Téged
minden pillanatban látlak.
Legyen átkozott minden, mit adni akartam Neked,
önmagam, annyi álom, és a vágyak…
Átkozott gondolat, hogy boldog lehetek.
És elátkozom Istent is, sosem létezett!
Pokolba a sok imával, semmire sem jók!
Pusztuljon a szívem is, ha Téged szeretett,
s a könnyeim, hisz mind hiábavalók.
És hulljak el én is, a testem, a lelkem,
a férgek rágják szét, Kedvesem,
mindazt, ami Neked már nem kell,
amit adni akartam, mindenem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
2025-06-13
|
Horror
A fiúk merevedése és a lányok nedvesedése jelezte, hogy a kezdeti sokk ellenére nincs ellenükre...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...