Olyan egyedül voltam
magányomban fagyoskodtam
megöltem már vágyaim
sírtam, hadd legyenek könnyek társaim.
Álarcot tettem arcomra,
mosoly volt rajta,
de keserűségem szétszaggatta.
Torz arcom most már mindenki látta,
közeledett hajnalom halála.
Láttam emelkedni a napot
arannyal mindent beragyogott
sugara holt testemnek támadott
forrón megragadott
s új életet ajándékozott.
Mosolyod mindent megadott
mire szívem vágyott...
De álom volt ez mind, szertefoszlott
s megint minden fagyott
az éj megfojtott.
Sötét, hideg magány...testem
elhagyta halott lelkem.
Mégis a szerelem
egyetlen, mi él bennem
TE hagytad itt, Életem...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
Friss hozzászólások
gezu98:
Nem fogott meg ez az indulás.
2025-05-14 21:58
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások