(Egy szerelmes vámpírról) Hold a Bourbon street felett

A Bourbon street felett ma hold ragyog,
A sápadt lámpafénynél emberek közt vagyok,
Mennem kell úgyis, ha hív a hang,
A hold, a fények, a tömegben egymagam.
S, még most is lelkemért imádkozom,
Hisz amit teszek bűn, tudom.
Árnyékom az éj, s léptemben szél vagyok
Míg a Bourbon street felett hold ragyog.

Sok éve már, hogy lettem ami vagyok,
Ártatlan bárány, az élet csapdában hagyott.
Arcom a déli napnak már sosem mutatom,
Csak holdfénynél láthatsz, hogy járok utamon,
A szörny szemét még fedi kalapom,
Egy bűnös arcát, és egy pap kezét bújtatom.
Árnyékom az éj, s léptemben szél vagyok
Míg a Bourbon street felett hold ragyog.

Ő látja még New Orleans napfényes oldalát,
Ártatlan és szép, egy halott oldalán.
S, mert ablakánál töltök sok-sok éjszakát
Hogy legyőzzem a lelkem nincs esély ma már.
Kit szeretek annak én hozok halált
S, aki szeret az kárhozatra vár.
Árnyékom az éj, s léptemben szél vagyok
Míg a Bourbon street felett hold ragyog.