Ülök és hallom a hangokat,
Nem értem az aggasztó szavakat.
Iskolában vagyok nehezek a napok,
Fokozatosan leépülök, s elfáradok.
A nyár füllesztő napjai kínoznak,
Energiám elhagy, a tanulás kárhoztat.
Bár lehetnék most az égiekkel,
Nem zavarna a szomorú rendszer.
A felhők felett szárnyalnék vígan,
S nézném a Földön az embereket kíváncsian.
Alkotnék elmémben egy különös világot,
Mellé pedig értelmes lelkeket kreálok.
Szeresd a körülményt, küzdj az életeddel,
S ne háborúzz az idegen teremtményekkel.
Ismerj, s majd aztán vonj le magyarázatot,
S talán nem lök ki az emberiség, ha alázatos.
2006. május 24 szerda
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?