Kereslek... de nem talállak.
Már megint nem vagy sehol,
Pedig a mosolyodat látom mindenhol.
Ahogy rámemeled a kéklőn fénylő szemedet,
A világ eltörpül..
Csak rád figyelek.
Érzem szíved minden dobbanását,
Pedig még nem is ismerlek igazán,
De tudom, hogy idővel majd megismerlek... igazán.
Talán majd a fénylő hullócsillagok..
Igen, ők megsúgják Neked,
Hogy mennyire szeretlek.
Ha majd elválaszt egy távolság,
Az élet rögös útján,
Remélem, hogy gondolsz majd arra, ki téged szeret... igazán!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
2025-06-13
|
Horror
A fiúk merevedése és a lányok nedvesedése jelezte, hogy a kezdeti sokk ellenére nincs ellenükre...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-21 00:00:00
|
Versek
Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
Egy...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?