Egy darab belőlem

Éveket feledni, oly nehéz tudod,
mikor a múltat sarokba dobod...
Széttört gitárként őrzi ott arcom,
hogy emlékem szobádban maradjon!

Ezüstként cseng kacajom, hallod,
bár magad erre süketnek vallod...
Ismerem a szívedben szóló dallamot,
része lesz az, mit magamból itt hagyok!


(Ref. :)
Éget érintésem? elrántod magad,
ne félj megtenni azt mit nem szabad!
Nem kellett múltadnak ártanod,
s rám nézve arcodat láthatod!


Nem tudhatom, te mit látsz belőlem,
szemeidből látom, mit titkolnál előlem,
s ha a sarokba tört gitáron újra dal lebeg,
érezni fogsz, hívnál, de én már messze leszek...