Szavaim holdak.
Gonosz, félarcú bolondok.
Tükrödet vágyják, s a szimmetriát.
Így lesz egész
a lényeink közt folyó párbeszéd.
Látod?
Látod?
Hangjaid gyűrűbe vonnak.
A hatodik bolygó vagyok.
És az utolsó három.
Vénuszom, Földem, Csillagikrem,
vigyázz!
Pokolban, jégben, fekete fényben
morzsolódom az ürességben;
kristályrácsokba feszülve
mindenem külön.
Ők jönnek-mennek a semmiben.
Gyökerek, szálak, törvények, szabályok mindenütt.
Tudom.
Se víz alatt, se ég fölött a világ.
Átkozott képzelet, hát lázad,
de emberi nyelvre nem fordítható.
Légy üdvöz, Ég-ország,
s én bolygóm kinn a lebegésben!
Csak hívj, és rúgj a földre,
és hívj újra, és rúgj megint,
míg nem török,
és azt nem mondom,
nem szállunk, tudom,
és nem vagyunk azonosak
az álmainkkal!
Szavaim holdak.
Gonosz, bolygótlan akarnok mind.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-30
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-04-28
|
Novella
Kicsit erőszakosnak tűnhet a sztori, de nem az. Valójában mindenki beleegyezésével történik,...
2025-04-25
|
Novella
Ez a sztori egy vázlat, de sose lesz belőle más. Ide csak azért tettem fel, hogy lássuk, milyen...
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-10 00:00:00
|
Versek
Azt hiszem, hogy szeretlek
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
lehúnyt szemmel sírok azon, hogy élsz.
Hozzászólások