Fény, egy vad villanás
Forró ölelés, kéjes nász
S egy pontnyi élet elindul
Mire e buja vágy elcsitul
Egy test óvja védve
Míg az küzd ellene
Aztán fejlődik a lény
Féltve óvott, biztos rejtekén
Táplálja őt az anyai szív
Odaadva e jövevénynek mindenét
Viseli kilenc hónap terhét
Hogy kínban szülhesse gyermekét
Nincs hát e földön olyan szó
Mely köszönetként erre jó
Nincs oly hatalmas tett
Mi nagyobb, mint az anyai szeretet
Belőlem is némán ömlik a szó
Keresve, mi most idevaló
Bicsaklik a mindig feleselő szám
Csak suttogom: köszönöm Édesanyám!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?