Üzenetem írom arctalan valódnak,
s bár talán szavaim elkallódnak
egy ismeretlen idő síkján,
mégis Neked ajánlom firkám
Te félig elfeledett jó barát.
Hallgasd meg kedvenc őrülted rongydalát.
Nevetésed még visszhangzik fejemben,
s mint villámok harcos fellegekben
viszi büszkén az emlék az élet hírét.
Sötétségben ontja ezer féle színét.
Most egyedül ülök,s visszagondolok
a korra,melyben az álmok még boldogok
voltak,s nem húsdarabok nyársra tűzve.
Bármik is voltunk,azt az idő elűzte.
Már rég messze üdvözöljük a Napot
minden reggel,s másfajta holnapot
álmodunk magunknak bágyadt estéken.
De tudjuk,hogy van,mi átlátszik a festéken,
mit a mindennapokra mázol a valóság.
Csöpp kis titok ez: BARÁTSÁG
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Szia, Zsófi, Anna vagyok segít...
2025-07-01 00:04
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-21 00:00:00
|
Egyéb
Könycsepp hirdeti bánatom,
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
szívemet marja a fájdalom,
minden gondolatom ráhagyom,
boldog vagyok, ha láthatom...
Hozzászólások