Döntésképtelen

Ha rádöbbensz a valóságra,
S nem térsz vissza a fogságba,
Karod, karom nem engedi
Csak szívem az mi elfedi.

Nézni és szeretni képtelen,
De álmodozna míg végtelen
A nagy élet, egy gyötrelem,
Egyet kel tennem küzdenem.

A végsök már itt kopogtatnak,
Nem hagynak nyugtot a halottaknak.
Már félek, és még rettegek,
Azt sem tudom mit tegyek.