Emlékszem, szerelmes voltam
Egy ismeretlen fiúba nagyon.
A teljes nevét sem tudtam,
De minden áldott nyár-napon
Rá gondoltam.
Szót nem váltottam soha vele,
És nem tudtam róla semmit,
De megbűvölt két barna szeme...
Éreztem, ezer vírág virít:
Lelkem heve.
Gyermekszerelem, messzi vágy,
Most már látom, nem volt ez semmi több,
Csakcsupán múló ábránd
Volt éltemben, és semmi több,
És semmi más.
És mégis, mikor jött a híre,
Hogy -épp pár napja- lángban állt egy ház,
És megtudtam, őt már élve
Nem látom: már nincs az a láz,
Mi érdekel.
De nem fájt, pedig jól meglepett,
Jelzés volt inkább: jövőbe látó.
Maga a tény meg nem sebzett,
Csak a tudat, hogy vágyam fájó
Véget szerez.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Be van írva lelkembe a te képed
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
s mindaz, mit írni kívánok terólad,
magad írtad be, én csak olvasódnak
szegődöm, ezzel is hódolva néked.
...
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?