Csirr

(Gyerekeknek)

Itt maradt egy madár, nem tudott elmenni
Nem tudott a többiekkel hosszú útra kelni.

Borzas a tolla, ha emlékszik a napra
Amikor a sebét a szárnyán megkapta.

Egy gonosz kisfiú lőtt rá a madárra
S a madár pechjére el sem hibázta.

Megpróbált repülni ez volt minden vágya
De rá kellett ébredni eltörött a szárnya.

Hej a társak ekkor régen messze jártak
Emésztette is Csírt nagyon a búbánat.

Kis fészket készített ott az eresz alatt
Emlékében még élt, látott jobb napokat.

Egy-két vándorpók amit bekaphatott
Maga körül talált pár száraz szúnyogot.

Hatalmas pelyhekben hullott a hó
Ez a tél kemény volt és csikorgó.

Egy kóbor verébnek megtetszett a fészek
Szájában eleség, gondolt egy merészet.

Megszerzem magamnak, hajh de jó kis fészek!
Ezer csapás hullott ekkor a fejének.

Menekült is onnan, közben jajt kiáltott,
Szájából az eleség eközben kimászott.

Így lett egy időre Csírrünknek ebédje
Ettől az ebédtől kapott új erőre.

Újabb veszély került elő a porondra
Nyarmi lopakodott a tolvaj macska.

Egeret nem talált sehol se a télbe
Így Csírrünkre kacsintott, jó lesz ebédre.

Lassan lopakodott a madarunk felé
Madarunk reszketett, zabszem nem bújhatott belé.

Hátrált a madarunk az eresz szélére
Egyszer a lába tempózott a mélybe

Ugrott a macska, zuhant a madár
Estében egyszer csak két szárnyat kitár

És csodák csodája repül a madarunk
Meggyógyult a szárnya !

Drámai telünknek vége, vége van
A madár szármára

Körberepüli egyszer majd kétszer a házat
Észre sem veszi kapott egy társat.

A háztetőn már alig látni a havat
A kis ház lakói lassan bemutatkoznak.

Madarunk csivitel, zengi az énekét
A tavasz hírnökét a szél röpíti szét.

A kis ház lakója a szorgos pékmester
Pihenni alig tud mindig dolgoznia kell.

A kis madarunknak ez volt szerencséje
A kémény szélén ott volt a fészke.

S mivel a pékünk állandóan dolgozott
Ezért a madarunk télen meg nem fagyott.

Most a tündér mester
Szórja a magokat ezerrel.

Gyere te kismadár, most csipegessél
Nótádra odébb állt a hideg tél.

Pékné ahogy látta a madár örömét
Ő a morzsákat szórta szerte szét.

Gyere te kismadár hozzad el a párod
Nálunk az otthonod mindig megtalálod.