Régen volt egy gyülekezet
Némaságra fogadalmat tett.
Hangtalanul néztek a világba,
Nem szóltak emberi hibákra.
Nem ostoroztak a nyelvükkel
Nem fért össze a rendűkkel.
Tették ezt bölcsen csendben,
S ment az élet szépen rendben.
És jött az idő, hogy szólni kell,
A tudást megosztani mindenkivel.
Gondba volt az addig néma,
Szóhoz nyelve bizony béna.
Pedig szíve kincset rejtett,
De az ajka hibát ejtett.
Rögtön volt ki ostorozza,
Hibáit mind felsorolja.
Vége is lett így a rendnek,
Bölcsességnek és a csendnek.
Volt ki feltekintett csak szótlanul,
Őrizve a csendet, mert úgy is tanul.
Lépek némán én is a nyomába,
Barátok közt a csendre várva.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Beküldte: Anonymous ,
2002-02-20 00:00:00
|
Versek
Egy nap sem múlik el, hogy rád ne gondolnék,
Egy...
Egy...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?