Csend van.
A világ megszűnt létezni.
A táj kihalt, elhagyatott.
Sötéten, mint egy nyomasztó lidércálom
Az ember tudatában, elterül a
Végtelen pusztaságban.
Halandó lelkek tépik, marják
Az éjszaka csendjét.
Hajuk lebben, szelek szárnyán
Rontó átkot szórva kísértenek szerte.
Csend van.
Lélegzik a puha selymes csend.
A nappali táj ragyog.
A hófödte rónaságon
Fekete foltokként röpködnek cikázva
A hollók, mint hátramaradt
Vándorai az éjszakai selytelemnek.
Csend van.
Kinn és benn.
Lenn és fenn.
Bájos összevisszaságban.
Lélegzik és él.
Él és mozog.
Mozog és él és egyre nő.
Elfed mindent.
Most már csend van.
Örök csend.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
2025-05-07
|
Fantasy
fordítás .... Eredeti történet: ADD SPICE TO TASTE .... Szerző: PJRH
2025-04-30
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-12 00:00:00
|
Versek
A tengerpartot járó kisgyerek
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
Hozzászólások