Csak most látom magányom kendőjét,
Mivel könnyeim felitattam érted.
Csak most látom a dalt, ahogy te elmesélted,
Hogyan tűnök óceánba.
Érzem, nem soká meghalok érted,
Kedves világom, ki kínt adtál nekem,
Nekem szelid barátom voltál - hű szerelmem...
És most sírom is te leszel.
Most látom csak, miért kiált a szó,
És hogy énfelettem miért fúj a szél.
Most látom csak, hogy ez a bús dal miről mesél,
És csak most látlak valódban.
Szép voltál, világ, de túl nagy nekem,
Ki csizmástul kertjeid közé léptem,
És benned annyi virágos álmot reméltem...
Vártam csodaszép, szent csendet!
Ne kínozz, csak ha neked is úgy fáj,
És csak akkor aludj, ha én hallgatok,
És csak akkor gyere, ha már én – halott vagyok!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?