Lassan minden elcsendesül,
a világ újra csendbe merül.
Nem zúg már a szív vadul,
s nem küzd lankadatlanul.
A harcot már rég feladta,
megállt,s fegyverét lerakta.
Nem kér mást, csak nyugalmat,
és feledni a fájó múltat.
Fáradtan lehajtja fejét,
és tovább álmodja az életét.
S ki az, ki szívét megzavarta?
Csak az éj egy homályos alakja.
Az idő majd őt is eltörli,
csak az emlékek sorában őrzi.
Visz’lát édes régi álmok,
mik soha valóra nem váltok!
Örökre búcsút intek nektek,
a feledés homályába vesztek.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
2025-09-27
|
Novella
Viktor az író elveszti ihletét végül némi segítséggel ugyan de újra rátalál.
2025-09-25
|
Novella
Lea és társa Jázmin a két prostituált egy villát bérelnek ahol fogadják a kuncsaftjaikat....
2025-09-14
|
Novella
Andrés atya meghallgatja a hívek szexuális bűneit,egészen addig amíg saját vágyaival lesz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Ha van lelked a szakításhoz,
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
ha van erőd a feledéshez:
szakíts, feledj!
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?
neoniki ·
:heart_eyes: :heart_eyes: :hushed: Nekem naon tetszett és milyen iggaz! :heart_eyes: :innocent: